Dante 2020 augusztusában került a családba,akkor volt 2 hónapos kölyök.
Gellert kapott golyóként pörgő hiperaktív pulikánk, Eper mellé szerettünk volna egy játszótársat, hogy ne a két kis öreg zsémbest nyuzgolja. Tulajdonképpen eredetileg egy újabb pulit,de aztán győzött a család feje, legyen végre egy vizslánk. Akkor pont fajtatiszta vizslát nem találtunk sehol, így maradt egy erdélyi kopó-vizsla keverék…
Édes, pici csöppért Debrecenig utaztunk. Végül nem kislányt választottunk (Luca félt, hogy a kutyát is Lucának keresztelnénk el), hanem kisfiút. A Dante nevet kapta. Anyukája, egy magyar vizsla kis puszizkodó tünemény volt, apukáját nem nagyon láttuk, be volt zárva.
Úgy neveltük, ahogy az összes többit, vesztünkre. Dante nem szokványos kutya. Egy Hulk rejtőzik benne. Lop, mindent bevéd, olykor csak úgy, ok nélkül vált át Hulkba. Ilyenkor bizony ember legyen a talpán, aki megfékezi és visszazökkenti.
Mi, kutyabolond marhák 5 hónapos kora óta küzdünk vele, érte.Csakazértis megpróbáljuk beilleszteni a családba. Minden lehetséges segítséget felkuttatunk, icipici, apró lépéseket haladunk előre, talán. Átalakítottuk az életünket, a napirendet, szokásainkat, mindent. És reménykedünk, hogy a küzdelmünk jutalma előbb -utóbb egy tökéletesen családba ágyazott Dante lesz…..
